Élménytérképem !!!

2015. július 12., vasárnap

Keszthely - Templomrom

Keszthely - Templomrom és a templom
Hévíz környéken tett kirándulásunk során hazafelé beugrottunk Keszthelyre is. És hogy a gyors séta ne csak egy sima séta legyen eszembe jutott, hogy a belvárosban valahol van egy templomrom. És ha már a közelben járunk, akkor meg is nézhetnénk, főleg hogy listás.
A kirándulások során a történelmi értékkel bíró látnivalókat is meg szoktam nézni, legalább is ha van rá idő és igény - főleg az új útitárssal. És ha már a kastélyon nem volt mit megnézni, mert épp felújítás alatt volt, úgy gondoltam, hogy akkor legalább a templomromra szakítsunk időt, főleg ha már a csudálatos listámba ez is bekerült (tudod a 'Magyarország templomrom' lista, ha érdekelnek ilyen látnivalók is akkor KLIKK IDE és megnézheted). Szóval eszembe jutott, egy kicsit rá is néztem, hogy merre az arra, és a végén meg is néztük.
És hogy hol is van templomrom Keszthely belvárosában? Itt láthatod, hogy hol találhatod:
Ha pedig már ismerős vagy Keszthelyen, vagy csak úgy random bolyonganál, akkor ennél a térnél....
...és ennél a templomnál kell keresni.
A téren láthatod ezt a csodálatos szökőkutat. És ha kellőképp megcsodáltad, ahogy én is,....
... már csak el kell menni a templom előtt és templom mellett már ott is van a rom.
Még néhány lépés, útközben még a lovas szobor megtekinthető.
És a nagy templom falainak tövében....
... ott a rom.
A Szt. Márton tiszteletére szentelt plébániatemplom a kastély előtt, a mai szökőkút helyén a dombon állt. (Hajóját a XIX. század elején, tornyát 1880-ban bontották le.) Az oklevél még egy egyházat említ, a Szt. Lőrinc templomot, amely a Fő tér környéki telepen állt, és a Várkertben feltárt körtemplommal - rotundával - azonosítható. Alapfalai a Fő téri plébániatemplomtól délre láthatók. A két templommal rendelkező Keszthely már a XIII. század közepén jelentős helység lehetett.
Hát igen... ennyi az annyi. A falvonulatok maradványai.
De dicséretes, hogy ezt is óvják, védik és megőrizték.
És mellé egy parkocskát rendeztek be, ami azért emeli a látnivaló fényét.

A templom irányába tekintve még jobban látható, hogy hol és hogyan is helyezkedik el ez a rom.
Szó mi szó... tényleg nem nagy, a templom méretei mellett eltörpül.
De ha a régi világra gondolunk, jó hogy egyáltalán építettek ilyeneket, és még jobb, hogy vannak épületek, aminek még a mai napig fellelhető nyomuk van. 
És ezt bizony értékelnünk kell.
Örültem, hogy meg tudtuk nézni.

És ha már itt  jártunk, és ennek a méretes templomnak a tornyát is megcsodáltuk....  hatalmas nagy kényszert éreztem, hogy betekintsek és megnézhessem, hogy milyen is lehet ez a templom belülről.
Ez a Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom.

A gótikus templom Keszthely legrégebbi épülete, 1390. körül készülhetett el. 1974-ben fedezték fel a szentély falfestményeit, amelyek a mai Magyarország legnagyobb felületű gótikus freskói. Építtetőjét, az 1397-ben kivégzett Lackfi István nádort itt temették el. A nádor erősen lekopott vörös márvány sírköve ma a szentély falában látható. A szentélyben és a diadalíven helyezték el a Festetics család síremlékeit. 1878-ban neogót stílusú tornyot emeltek a templom bejárata elé, és ebbe helyezték át a nyugati oromfal eredeti, XIV. századi rózsaablakát. A templomot Szűzanya, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel. A templom előtt látható a millennium évében állított Lackfi István nádor lovasszobra.
A kerekegyházi Lackfiak az Anjou-kor legvagyonosabb, legbefolyásosabb főnemesei voltak. A keszthelyi templomot alapító II. Lackfi István a királyi seregek fővezére volt. Ő tehát az, aki 1386-ban - már korábban betelepítve a ferences szerzeteseket Keszthelyre - építtetni kezdi a mai napig fennmaradt templomot és kolostort. Alig 11 év elteltével ide temetik földi maradványait. Vörös márvány sírköve ma is a templom ékessége. A korábbi kápolna alapfalait a régészek részben a templom szentélye alatt, részben a szentély déli oldalán tárták fel 1957-ben, ezek ma is megtekinthetők a templom melletti parkban. A templom rövid megszakítással épülhetett, valószínűleg vezető építőmestere is más lett. A szentély és a sekrestye a korai, míg a templomhajó a későbbi periódusban épült. A mohácsi vész után, mint sok más épületünk sorsa, e templomé is megpecsételődött. 1550 körül erődített hellyé alakították, hogy a vidék törökök elleni védelmét biztosítsa. Az erődített templomot később többször átépítették, megerősítették, majd Kanizsa visszafoglalása után elvesztette jelentőségét. A török kiűzése után az elmenekült szerzetesek 1723-ban visszatértek kolostorukba és megkezdték a helyreállítást. A ferences szerzetesek hamarosan templomuk végleges elhagyására kényszerültek: 1788-ban II. József feloszlatta a rendet, a rendházat egy időre a katonaság vette birtokába. 1799-ben került a templom Festetics György tulajdonába, aki a város plébániatemplomává tette, a kolostort a premontrei rendnek engedte át. 1878-ban kezdték meg az újabb átépítést. A II. világháborúban elpusztultak a torony felső szintjei, illetve a belső festés elszennyeződése miatt egyre sürgetőbbé tette a templombelső helyreállítását.

Örömömre az ajtót nyitva találtuk és félve, de bátorkodtunk bemenni.
A keletelt templom három részből áll: a neogót, XIX. századi toronyból, ill. előcsarnokból, a templomhajóból és a nyolcszög három oldalával záródó szentélyből. A templomtesthez északról a kolostor, kerengő, sekrestye, délről a Szent Anna-kápolna simul. templom egyedülálló értékei az utóbbi években feltárt freskók. A ma látható freskódísz, töredékessége ellenére is, Magyarország egyik legteljesebb ismert szentélydekorációja.
Hát hu ha! Ekkora hatalmas nagy templomi belteret! És nem is akármilyen mennyezettel! Ilyet sem láttam még azelőtt nagyon! Érdekes kialakítás!
Nagyon magas, nagyon hosszú, nagyon keskeny, és nagyon sötét! De amúgy szép!
Úgyhogy ha még többet szeretnél tudni erről a templomról, akkor a templom honlapján KLIKK IDE megteheted.
És ha Téged is érdekelnek a látottak.... tudod....

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése