Élménytérképem !!!

2014. október 26., vasárnap

Harkány őszi kirándulás

Harkányi őszi kirándulás

Idén október 23-a révén volt egy négy napos hosszú hétvégénk. Nem akartam otthon maradni, szerettem volna még egy utolsót kirándulni, ha már olyan hosszúra nyúlt az ősz. Reménykedtem, hogy azon a pár napon is nagyon jó időnk lesz. De hiába reménykedtem, mert sajnos pont addigra romlott el az időjárás. Ezt a pechet. De nem baj, a szabadság és a terv már adott volt.
Az ősz, a hűvös és nedves időjárás és a korai sötétedés miatt nem volt sok program. Minden napra csak annyi, amit az adott nap elbírt.

1.nap - 2014.10.24 - Péntek

Már messze délelőtt volt mire megindultunk, nem siettük el. Első napi program az időjárás tekintetében csak a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed volt. Viszont nagyon nehezen akartak a dolgok összejönni. Folyton folyvást kellemetlenségekbe ütköztünk, amit így utólag nem is csodálok, hiszen előtte nap volt skorpió újhold. Szóval már az odajutás sem volt zökkenőmentes, ugyanis alig Pécs előtt kifogtunk egy jóóó hosszúúú dugót. Az esőzések miatt leomlott a fal, és az úttakarítások miatt csak egy sávban lehetett közlekedni. Hm... legalább 20 percet totyogtunk, mire átértünk. Rossz ómen, ha már valami így kezdődik!
Már majdnem dél volt mire Pécsre beértünk, ezért úgy gondoltam, hogy gyorsan elmegyünk a Mekibe enni egyet, hogy legalább délután ne legyünk éhesek. És akkor folytatódtak a kellemetlenségek. A mekis csaj nem azt adta amit kértem, és még friss sem volt! Hát ebbe a mekibe se megyünk többet! Ej pedig ott van a belvárosban! Inkább be kellett volna mennünk az Árkádba! Nem baj, legközelebb már okosabb leszek! A nem túl kellemes ebéd, és a továbbra is kitartóan eső eső miatt csalódottan mentünk a Zsolnay negyedbe.
Nem mondom, hogy rossz volt. Egy délutánt megért, ha van az embernek annyi sok pénze, hogy mindent meg tudjon nézni. Mert hogy baromi drága volt a belépő, még úgy is, hogy egy kombinált jegyet vettünk, és amit csak lehetett megnéztünk. Még jó, hogy van ez a szép kártya, amúgy lehet hogy be se mentünk volna. De legalább egy újabb élményben volt részünk. És elég sok érdekes élménnyel lettem gazdagabb.... na meg furcsa élményekkel is. Egy két kiállítást nem is tudtam hova tenni. A herendihez képest nem volt annyira porcelán specifikus a Zsolnay negyed. De legalább most már tudom, hogy a Zsolnay nem is abban utazott, hanem inkább kültéri díszítésben. Szóval valahol tanulságos és hasznos volt. És most már legalább tudom, hogy mit rejt ez az egész, és hogy mit is érdemes ott megnézi. S bár kerámia szuvenyír nem volt, de két pénzérmére is szert tettem. JA! És még finom igazi kézműves cukorkát is vettünk. Szumma szummarum.... az esőtől és az esernyővel való kirándulástól eltekintve egész jó volt. KLIKK a KÉPRE és még többet olvashatsz.
Aztán pedig már sietnünk is kellett a szállásra Harkányba, mert azt ígértem, hogy 5-6 felé megérkezünk átvenni a szállást. Szerencsére ezt sikerült is tartani, és még teljes sötétség előtt megérkeztünk. S bár úgy gondoltam, hogy elég jól kielemeztem a térképet, de mégis a GPS segítségét kellett kérnem, hogy merre is az arra a szálláshoz (kicsit megkavart Harkány felettébb egyszerű felépítése). 
Node, a lényeg, hogy megérkeztünk. Egy apartmanban szálltunk meg, ami nagyon rendben volt. 
Miután átvettük a szállást elmentünk vacsorázni, mert hogy már időszerű volt, és még volt is idő az esti fürdőzésig. Mert hogy az volt még az esti program, az éjszakai fürdőzés a Harkányi gyógyfürdőben.
Persze a vacsi se ment simán. Ettünk egy meleg levest és egy kicsi pizzát ketten. De anyának hát nem rosszul hozták ki a vizet, nem menteset bubisat.... én meg majdnem félrerendeltem a pizzát....és a végén az állítólagos szép kártyával fizetés sem jött össze. Ez a nap! mi jöhet még!
Vacsi után elmentünk a gyógyfürdőbe. Némi csalódottság lett rajtam úrrá, amikor nyugtáztam, hogy a kinti rész nem működik. A fenébe, pedig pont az lett volna az igazi nagy szám, hogy a hidegben, sötétben a kinti meleg-vizes medencében szívod a kellemes hűvös levegőt miközben tested éppen puhára fő. Csak az az egy benti meleg-vizes volt, és az emeleti bugyogó vizek, de azok meg nem voltak elég melegek. Szóval nem volt akkora nagy szám, mint amit reméltem. Ééééés! Majdnem megint a fülbevalóm bánta. Pont azt akartam még a szálláson levenni és pont azt nem sikerült! Még szerencse, hogy nem lett fekete és másnap a sárgaságot le tudtam mosni. Sajnos nem volt olyan jó móka, mint gondoltam, pedig elég sokan voltak.  Fáradtak is voltunk, úgyhogy hamar nyugovóra tértünk.


2. nap - 2014.10.25 - Szombat

Reménykedtem, hogy ma már azért jobb idő lesz, és talán még a nap is kisüt. Hát nem tette, de legalább nem esett. Sokáig aludtunk. Igazi pihenés volt, szinte már túl sok is. Reggel elmentem reggelit vadászni, ha már olyan jó helyen volt az apartman, hogy 100 méteres körzeten belül voltak a boltok. No meg hogy legyen valami friss péksüti a kávé mellé. Mire aztán ettünk, meg összekészülődtünk, addigra már majdnem hogy dél volt. Hm.... és a napocska még mindig nem sütött.
Nem baj, ez nem szegi kedvünket. Bár mára terveztem a kirándulásokat, és egy kis meleg jól jött volna. No nem baj, attól még meg tudunk ezt-azt nézni.
Mondjuk elsőre a Zsolnay kápolnát Szalántán.
Hamar megtaláltuk, és mivel nem nagyon volt mit nézelődni, csak azt a két épületet kívülről, ráadásul a putri mellett volt, ezért nem is maradtunk túl sokáig. KLIKK a KÉPRE és még többet olvashatsz.
Majd egy nem várt és nem tervezett látnivaló kínálta magát tálcán. Oda és erre-felé úton is lehetett látni, hogy  a Túrony nevű kis községben, amin csak úgy átgurultunk, bizony bizony van látnivaló. És miután a kápolna gyorsabban meglett mint gondoltam, ezért maradt időnk, hogy ezt is megnézzük. KLIKK a KÉPRE és még többet olvashatsz.
Így hát Máriagyűdnek visszafelé még beugrottunk Túronyra, mert hogy egy táblácska azt mutatta, hogy ott egy Árpád-kori templom van. Végül is.... ott volt.
Nem igazán az amire elsőre gondoltam, mert hogy az ilyen korú templomok már csak romok szoktak lenni, de meglepetésemre ez még szinte egész állapotban volt..... egy rendes használatban lévő templom. Bizonyos falrészek és szegényes belső kialakítása árulkodtak, hogy bizony ez valóban egy régi templom, amit az évszázadok során mindig egy kisit felújítottak és összetákoltak, hogy ne essen szét. Valóban jó munkát végeztek, közelebbről is alaposan megnéztük és kielemeztük. És minő csudajó hír! Há meg lehetett nézni belülről! Úgyhogy meg is néztük, hogy hogyan használják, és hogy hogyan is rendezték be ezt a páratlan múltra visszatekintő templomot. Érdekes volt, és felettébb egyedi. Ilyet még soha nem láttam ez előtt, úgyhogy egy gyors kukucskát mindenképp megért, még ha nem is volt egyáltalán a programban.
Ezek után mentünk Máriagyűdre. Még jó, hogy itt nem voltak távolságok, pár perc után már ott is voltunk. Megnéztük a szent templomot. Vettünk suvenyírt. Majd nekivágtunk a csodabogyós tanösvénynek. Mára ez lett volna a tartalmasabb program még a világosban. Reméltem, hogy valóban végig is érünk. Leírások szerint nem volt olyan hosszú, és valóban... a lépésszámlálóm szerint is alig mentünk 4-5 kilométert. Viszont a terep itt-ott az előző napi esőzések miatt annál nehezebb volt. Legalább olyan nehéz, mint szép. Mert, hogy szép kis túraútvonal volt ez is. Nem túl nagy szám, de mégis... hiszen mindegyik más és másképp szép, ahogy ez is.
KLIKK a KÉPRE és még többet olvashatsz.







A kilátót is megtaláltuk félúton felfelé. KLIKK a KÉPRE és még többet olvashatsz.
És még a csodabogyós növényt is megtaláltuk. Bár a tanösvényen nem virított, no de utána a hegytetőn annál több! És hogy hogy szúr ez a nyavalyás növény! Csak akkor akarj szedni mintát, ha már az ujjaidon olyan bőrkeményedés van, hogy se tűt, de még a csodabogyó gyilkos leveleinek szúrásait sem érzed. Mert hogy szúrtak bizony! Nem kicsit...nagyon... De anya nem bírta ki, és azért is tépett egy ágacskát bizonyítéknak. Persze még a legelején, amikor még válogatni sem lehetett. Mondtam is, hogy nem ám most szedtük le az utolsó bogyós ágat és emiatt hal ki a növény. De nem. Nem kell félni, mert a hegytetőn valóban annyi van, hogy ott csak azt látni amerre a szem elnéz. A hegytetőre érve vége lett a tanösvénynek, és után már elég tempósan haladtunk visszafelé. Egészen a végzetes utolsó szakaszig, ahol mint a majmok a fák ágain csimpaszkodva csúsztunk lefelé az iszonyatosan meredek domboldalakon. És ott még volt aki velünk szembejött! Huha... megnéztem volna, hogy hogy mentek ott fel, mert hogy lefelé is nagyon komoly és nehéz terep volt, főleg az esőzések miatt....hát még felfelé! De leértünk... éppségben... még öt előtt.  Szép teljesítmény volt a részünkről. Jó kis kirándulás volt. De azt hiszem, hogy legközelebb majd inkább tavasszal vagy nyáron jövünk erre, mert ilyen későn már tényleg kihívásokat rejt egy-egy túra. És hogy lett-e suvenyír?? .....hát persze!!.... kavicsok, kövek és gyilkos szúrós csodabogyók! Kíváncsi leszek, hogy hogyan sikerül majd tartósítanom őket a gyűjteménybe. S enyhén fáradtan, de annál koszosabban indultunk az esti programra - ami pont ideális volt ebben az esetben -  az esti fürdés Siklóson!
Még sötétedés előtt át is értünk Siklósra a fürdőhöz. Mivel 10-ig nyitva voltak, ezért gondoltam, hogy akkor ezt is megnézhetnénk. Valahol nagyon kíváncsi voltam, mert hogy ez azért egy új építésű fürdő Harkánnyal ellentétben. No de amennyire vártam, akkorát csalódtam (ebben is). Semmi nagy épület....csak valami kis laposka izé. A recepcióra belépve meg azt látod, hogy a bent lévők szárítják a hajukat!?!! Mondom mi?!?!? És ott az öltöző rész is?!? Be lehet látni a recepcióról?!? És szinte a recepción szárítod a hajad?? Mi van? ezt melyik tervező gondolta vajon komolyan? És ez még semmi, meg még a tömeg sem, de hogy azok a medencék!  Azok a hatalmas nagy gyárkéményre emlékeztető izék! Nem találok szavakat, hogy mit is alakítottak ki a pancsoló részben. Csak ámultam és bámultam, vagy inkább szörnyülködtem. Rám valahogy nem volt jó hatással az a kialakítás és az a megoldás a plafonig érő henger formájú falakkal. Hatalmasak, sötétek és zártak voltak. Valahogy semmi jó nem volt benne. És csak egy igazán meleg vizű medencéjük volt, az se gyógy....csak klórszag mindenütt. Mintha ki akarták volna fertőtleníteni a fürdőzőket. No és az egészet egy sötét lyukba rakták, falakkal körülvéve, ahol a legkisebb ki mukkanás is úgy visszhangzott, hogy azt a tihanyi visszhang is megirigyelte volna, egy disco kutya-füle volt ahhoz képest, amit ott volt! TV, emberek, hangzavar, és mindent úgy vert vissza a fal, mint a gumilabdát. Egyszerűen már rosszul éreztük magunkat anyával és ki is jöttünk. Kint viszont csak a kémények és a nem túl meleg víz várt. Mondanom sem kell, hogy nem voltunk ott sokáig, és inkább mentünk, hogy keresünk Harkányban egy éttermet és vacsorázunk egy jót. KLIKK a KÉPRE és még többet olvashatsz.
S majdnem így is lett. Csakhogy az étterem, ahol szép kártyát is elfogadnának, és persze nem ugyanaz mint előző este, valahogy nem volt. Egyik zárva... a másiknál az akcentusos bácsi szavatkozott hogy nemrég romlott el, pedig neki van, csak épp most nem működik. Elég ciki volt az étteremből kimenni, amikor már be is ültünk... de ha nincs szép kártyás fizetés, akkor nincs, és akkor ott legalább annyira nem volt, mint ahogy akkor este nálam készpénz. Úgyhogy mentünk tovább, csak most már tudatosabban kérdeztem rá, hogy lehet-e fizetni vagy sem, mert akkor be se megyünk. És amíg anya az életmentő fagyiját nyalta meg is találtuk a Robinson éttermet, ahol nem csak hogy jól kialakított hangulatos milliő várt, de még kártyával is lehetett fizetni. Az meg már csak hab volt a tortán, hogy még finom is volt az étel! S miután jól bezabáltunk, az izgi és kimerítő nap után nyugovóra tértünk.


3. nap - 2014.10.26. - Vasárnap

Második éjszaka is jót aludtunk. Jó sokáig. Még úgy is hogy óraátállítás volt. Végül is... pihenni mentünk. Hosszas alvás, szűk kis reggelizés és gyors pakolás után pedig elhagytuk az egészen jó kis szállásunk.
Majd a gyors utólagos szuvenír-vásárlás után (mert nehogy már harkányos kerámia köcsög nélkül térjek haza!) el is hagytuk Harkányt . Siklóson megálltunk még egy néznivaló erejéig. Megnéztük a Dzsámit. Ezt mindenképp szerettem volna látni. Úgyhogy még jó, hogy időben visszatalált a néni az ajtóhoz, hogy kinyissa a látogatóknak., s így be is tudtunk menni. KLIKK a KÉPRE és még többet olvashatsz.
Az ortodox templom viszont már nem volt nyitva és még másodmagunk látogatók kedvéért sem lett kinyitva az ortodox templom,... a bácsi (akinek ez lett volna a dolga) nem vette fel a telefont. Ez van... majd legközelebb.
Következő állomás Bóly és a központban a kastély volt. Ezt terveztem, de nem tudtam, hogy belefér-e a napba vagy sem. Miután Villányon rekord sebességgel gurultunk át az ominózus pincesoron, ezért még bőven volt időnk, hogy megnézzük az értelmi fogyatékosok számára befogott és újrahasznosított kastélyt. KLIKK a KÉPRE és még többet olvashatsz.
Emiatt belülről viszont nem lehetett megnézni, de kívülről egy sétát engedélyeztek. A park meg amúgy is elkülönítve szabadon látogatható volt. Egy kis községszemlével egybekötve elmondható, hogy Bolyt is láttuk.
Utolsó állomásunk a mohácsi emlékpark volt. A cél előtt bizonytalanodtam már megint el, hogy merre is lehet, mikor tudtam, hogy közel járunk. És ott is volt.. a szemünk előtt. Csak hát most is valami mást vártunk, és nem vettem észre. Nem gondoltam, hogy ez ilyen. De nagyon érdekes volt.
Az alagsorban, a sötétben sok érdekes dolgot hallottunk, és még filmet is néztünk! Nagyon jól megcsinálták azt az üvegházat, amibe a kiállításokat rakták. A legfelső szinten még egészen jó kapucsínót  is tudtunk inni (ritka, hogy finom kapucsínót adnak a vendéglátók, legtöbbször elbaszott kávéra szokott emlékeztetni, de most tényleg jó finom volt és jól is esett) .
Majd kint is körülnéztünk, megszemléltük és körbejártuk a gondosan tervezett és precízen beállított kopja fákat, amik nem is voltak igazi kopjafák, viszont annál szebbek és mutatósabbak. S mire már zártak és a sötétedés árnyai felderengtek, addigra már mi is gurultunk hazafelé. Így is sokkal jobban lehúzódott ez a nap, mint gondoltam volna. Viszont sok mindent láttunk és hallottunk, és ez a lényeg! KLIKK a KÉPRE és még többet olvashatsz.

Jó kis kirándulás volt. Változatos! Mind programban, mind időjárásban! De hát ezt szerettem volna.... hogy ne legyen uncsi és egysíkú, ... kalandot... magamnak, az életemnek, a blogomnak... vagy csak úgy. És azt hiszem, hogy a maga módján most is megkaptam, főleg az értékes tapasztalatokat. Talán a legközelebbi 'őszölés' már jobban fog menni!
És Te? Próbáltál már őszi időben mozgalmas kirándulós napokat megélni? Csak ajánlani tudom. De ne csak full wellness legyen, hanem keresd a látnivalót és a kalandot is! JA és jó tanács... kerüld a telihold és újhold napját, hacsak nem extra impulzusokra is vágysz az élettől. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése