Szigetvári vár, avagy Zrinyi vár
2012-es harkányi röpke nyaralásunkból hazafelé tettünk egy kitérőt Szigetvár felé. Gondoltuk, hogy Szigetvár Harkánytól már nincs olyan messze és megnézhetnénk a várat.
Így is lett. Harkány irányából a görcsönyi kitérővel jutottunk el Szigetvárra. Emlékeim szerint a GPS némileg segített, mutatta, hogy hol a vár. De a városfelújítási munkák miatt nem tudtunk a kiszemelt úton a várig eljutni. Kavarogni meg nem akartunk, úgyhogy a SPAR-nál álltunk meg, ahol leraktuk az autót és gyalogosan közelítettük meg a várat. Egy kis séta nem ártott. Hamar oda is értünk.
Autóval a vár úton, vagy az Alaői Gáspár u. lehet megközelíteni.
A bejárat.
Szép nagy kapu, és milyen jó állapotban van... akárcsak a hatalmas várfalak.
S a vár belső területe.
A kedven c táblám, s a kép, hogy itt is jártam :)
Valami nagyobb és impozánsabb várszerű épületet vártam. Pedig a várfalak megvannak, az alapterület is megvan... viszont a belső épület csak ennyi.
Mielőtt körbejártuk volna gyorsan megnéztük, hogy mi az a várfal mellett magsodó toronyszerűség.... hátha kilátó vagy ilyesmi. De nem igazán az. Inkább csak valami megfigyelő lehetett... jó magas embereknek.. mert hogy mi nem láttunk ki.
Csak a várudvar felé... magasan voltunk...
S ahogy elkezdtünk a várudvarban körbe sétálni, észrevettük, hogy van ott valami....
... egy előadás! Egy kosztümös háborús bemutató.
De jó! Nyomban be is ültünk a közönség közé, hogy mi is nézzük a műsort.
Még lőttek is!
Hát ez igazán megszínesítette a várnézést, és mindjárt jobb véleménnyel is lettem.
S csak szerettem volna egy közös képet a 'színészekkel'...
... de a művész urak egészen érdekesen értelmezték kérésemet. S így született ez a fantasztikus kép!
Majd folytattuk utunk a várudvarban.
Megnéztük a romosabb végét is.
Magyarország egyik leghíresebb vára 1566-ban írta be magát Európa történelmébe, amikor Zrínyi Miklós várkapitány 2500 magyar és horvát katonájával megállította Szulejmán szultán százezres seregét. A legnagyobb török szultán nem érhette meg a vár elfoglalását: az ostrom vége előtt két nappal elhunyt, halálát titokban tartották. Zrínyi a több mint egy hónapig tartó ádáz ostrom ellenére a megadás helyett a végsőkig való küzdelmet választotta: szeptember 7-én hajnalban a belső várba visszahúzódó 200 katonája élén kitört a várból, példát adva ezzel az áldozatos hazaszeretetből. A védők csaknem mindnyájan hősi halált haltak, Szigetvár 122 évre török uralom alá került, erről tanúskodik a törökök által újjáépített vár és az országban egyedülálló Szulejmán-dzsámi a csonka minaretjével, Mekka felé tájolt imafülkéjével, valamint a falain látható török, arab, perzsa felirat töredékekkel. A vár és a város történelmét, a török-magyar háborúk korát látványos kiállítás mutatja be.
Az első erődítmény magja a régészeti kutatások szerint egy kör alapterületű, magas öregtorony lehetett, melyet a négyzetes udvaron kőfalak kerítettek. Az évszázadok során ebből alakult ki Szigetvár erődítményrendszere, mely magába foglalta a virágzó települést is. 1463-ban a Garai-,1471-ben az enyingi Török család birtokába került. Az 1526-os vesztes mohácsi csata után katonai jelentősége megnőtt, mivel útjában állt a nyugati irányban előretörő török hódítóknak. Török Bálint, mint eme vészterhes időszak sok más főnemese, igyekezett mindig a nagyobb hasznot ígérők pártjára állni, így több esetben is urának vallotta hol Szapolyai Jánost, hol pedig Habsburg Ferdinándot. Miután 1541-ben Buda csellel való megszállása idején Szulejmán török szultán elfogatta Bálint urat, a felesége azonnal átadta a végvárat Habsburg Ferdinándnak.
1561-ben a vár élére főkapitányként Zrínyi Miklós került, aki vasszigorral próbálta behajtani a katonaság részére a földesúri járandóságokat, ugyanekkor kialakította a négy részből álló szigeti védőrendszert. A már idős és beteges Szulejmán szultán 1566-ban indult utolsó hadjáratára, melynek végső célját Bécs elfoglalása jelentette, de előtte Sziget vára állt hatalmas seregének útjában. Zrínyi parancsnoksága alatt mintegy 2300 főnyi végvári katonaság 34 napig állta az ostromot a hatalmas túlerő ellenében, mígnem maradékuk Zrínyi vezetésével kitört a lángoló belsővárból, hogy véres közelharcban haljanak hősi halált. Szigetvári diadalát maga a török szultán sem érte meg, az ostrom utolsó napjaiban meghalt, de ezt a hírt eltitkolták vezérei, nehogy a már erősen megfogyatkozott sereg végképp elcsüggedjen.
A rommá lőtt erődítményt a hódítók kijavították, ezzel létrehozva a ma is látható egységes, négybástyás vár arculatát. 1689-ben került aHabsburg hatalom birtokába a hatalmas erődítmény, melynek ostromával a Rákóczi-szabadságharc felkelői sem mertek kísérletezni.
A magyar országgyűlés Zrínyi Miklós és katonái hőstettét a Civitas Invicta, a Leghősiesebb Város cím odaítélésével ismerte el, a vár keleti kapuja előtt ennek állít emléket a szigetvári szobrászművész, Vanyúr István emlékműve.
Vissza is értünk az inkább kastélszerű épülethez.
Azért ebben is körülnéztünk, hogy mi minden látható.
A turisták számára megtekinthető termekben kiállítások vártak. Egy kis régmúlt tárgyai... de nem értem ám semmihez sem :) Én nagyon vigyázok mindig mindenre :)
Különleges kép....
... egy kis történelem ....
.... háborús emlékek....
.... egy kis népviselet....
.... eredeti falmaradványok...
... régi térképek....
.... különleges termek...
... eredeti vár-korabeli épületmaradványok...
... és még sok-sok egyéb látvány és felfedeznivaló van ebben az épületben. Meg is írtam a végén, hogy annak ellenére, hogy a várba betéréskor nem gondolná az ember, sok látnivaló van/volt és tetszett az itt tett kirándulásunk.
Az udvaron az elmaradhatatlan ágyút is megtaláltuk.
Szóval tök jó volt a várnéző sétánk.
S bár egy kicsit messze van Mo. lakóinak zömének. De egyszer érdemes megnézni. Úgyhogy ha erre kirándulnál,....
Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése